2014. évi adóváltozások

2014. január 16 - Bejegyezte: admin

Minimálbér változása

2014. január 1-jétől a minimálbér havi 101.500,- forint lesz, a garantált bérminimum – azaz a legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörökben kötelezően fizetendő bér – havi összege 118.000,- forintra emelkedik.

Könyvvizsgálati kötelezettség

  • Nem mentesül a könyvvizsgálati kötelezettség alól az a társaság, amelynek az üzleti év mérlegfordulónapján 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt köztartozása van, függetlenül attól, hogy árbevétele és foglalkoztatotti létszáma alapján egyébként mentesülne a könyvvizsgálat alól. Az árbevétel határ 2014. január 1-től 300 millió forint, a foglalkoztatotti létszám maradt 50 fő (az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában).

Személyi jövedelemadó

  •  Január 15. helyett a január 10-ig kifizetett munkaviszonyból származó, előző évre vonatkozó bevételt társadalombiztosítási ellátást lehet az előző naptári év jövedelmeként figyelembe venni.
  • 2014. január havi és az azt követő béreknél a családokat érintő adóalap kedvezmény igénybe nem vett összegének 16%-a érvényesíthető a nyugdíj- és az egészségbiztosítási járulékkal szemben is. Nem változott, hogy a kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy és két eltartott esetén 62.500,- forinttal, három és minden további eltartott esetén 206.250,- forinttal csökkenthető az összevont adóalap.
  •  Emelkedik az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári befizetések utáni adóról szóló rendelkezés felső korlátja. A biztosító-pénztári számlán jóváírható kedvezmény mértéke személyenként összesen évi 150 ezer forintra nő. Új elemként bevezetik a nyugdíjbiztosítás magánszemély által fizetett díja utáni adóról szóló rendelkezés lehetőségét. A nyugdíjbiztosító számlán jóváírható kedvezmény mértéke a magánszemély által befizetett összeg 20 százaléka, de évente legfeljebb 130 ezer forint. A kedvezmény csak a 2013. december 31-ét követően megkötött szerződések után fizetett díjakra vonatkozik.
  •  Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási programoknál megszűnik a hatósági nyilvántartásba vételi kötelezettség. A juttatás nem szolgálhat az egyéni munkateljesítmény elismerésére.
  •  Újrafogalmazásra került a kockázati biztosítás fogalma: csak az a személybiztosítás minősülhet kockázatinak, amelynél a biztosítási esemény bekövetkezése nélkül semmilyen módon nincs lehetőség vagyoni érték kivonására (pl: visszavásárlás révén, lejárati szolgáltatás formájában). Ebben az esetben minősül adómentesnek a biztosítás díja (a minimálbér 30 %-ig, rendszeres díjfizetés esetén).
  •  A tartós befektetési szerződések esetén a befektetési szolgáltató lecserélése nem minősül a lekötési időszak megszakításának.
  •  A pénzügyi intézmény független féllel szemben fennálló, bármilyen pénzkölcsön nyújtásából származó követelést (így nem csak a korábbi szabályozás szerinti zálogjoggal biztosított deviza alapú kölcsönszerződés szerinti kötelezettséget) belső szabályzat alapján adómentesen engedhet el, és kamatkedvezményből származó jövedelmet sem kell megállapítania.
  • A munkáltatói adómentes lakáscélú vissza nem térítendő támogatás a jövőben a munkavállaló fennálló hitelének törlesztéséhez is nyújtható.
  • Az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmet terhelő 14 százalék mértékű egészségügyi hozzájárulást nem lehet költségként elszámolni a személyi jövedelemadó szempontjából.
  • Az új szabályozás pontosítja az utalvány fogalmát, és kizárja a béren kívüli juttatások köréből a visszaváltható utalványokat. Ez a rendelkezés nem érinti a munkáltató által fel nem használt (például dolgozóknak ki nem osztott) utalványok visszaváltását.
  • Összeghatártól függetlenül adómentesen adható a magánszemélynek a sportról szóló törvény hatálya aló tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet. Az eddigi 50 ezer forintos adómentes keret a kulturális szolgáltatásokat illetően megmarad. Nem változott a béren kívüli juttatások 500.000,- Ft-os korlátja sem magánszemélyenként.

Foglalkozatás adói: járulékok, szociális hozzájárulás

  • A családi kedvezmény személyi jövedelemadóban igénybe nem vett része levonható a 4 százalék mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékból, annak felhasználása után 3 százalék mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulékból, majd a 10 százalék mértékű nyugdíjjárulékból. A munkáltatói járulékigazoláson járuléknemenként fel kell tüntetni az évközben érvényesített családi járulékkedvezmény összegét is. Az igénybe vett családi járulékkedvezmény nem csökkenti a biztosított ellátásra való jogosultságát.
  • Harmadik állam állampolgárai folyamatban lévő kiküldetései esetén a két éves mentességi időtartamot 2013. január 1-jétől kell számítani az egyéni járulékok és a szociális hozzájárulási adó-fizetési kötelezettség esetén. A harmadik állam állampolgárai, mint kiküldöttek mentesülnek az egyéni járulékfizetés alól a két évnél hosszabb kiküldetés esetén is, ha a kiküldetés 2 éven túli meghosszabbítására előre nem látható okból a kiküldetés első évének letelte után kerül sor, és erről a munkavállaló 8 napon belül bejelentést tesz az adóhatóságnak. A27 százalék mértékű szociális hozzájárulási adót azonban fizetni kell.
  • A magánszemélynek nem kell bevallania a kifizetőtől származó kamatjövedelmet terhelő 6 százalék mértékű egészségügyi hozzájárulást. Tartós befektetési számla hároméves lekötési időszakának lejárat előtti megszakítása esetén – az előzőekkel ellentétben –, a magánszemélynek be kell vallania a lekötési hozamot terhelő 6 százalék mértékű eho-t.
  • A munkaviszony megszűnése után, annak alapján juttatott jövedelmeket 2014-től  szociális hozzájárulási adó terheli.
  • A nem biztosított magánszemélyek által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6.810 forintra (napi összege 227 forintra) emelkedik.

Általános forgalmi adó

  • Változik az időszakos elszámolású ügyletek teljesítési időpontja (pl. bérleti díjak, könyvelési díjak), ezekben az esetekben főszabály szerint az elszámolási időszakvégét kell majd figyelembe venni. Kivétel a közszolgáltatási (közüzemi) és az időszakosan teljesített telekommunikációs szolgáltatások, ahol továbbra is az ellenérték esedékessége marad a teljesítés időpontja. Az új szabályokat olyan 2014. június 30-át követően kezdődő elszámolási időszak esetén kell először alkalmazni, amely vonatkozásában a fizetés esedékessége 2014. június 30-át követő időpont.
  •  Nem kell önellenőrizni, ha akár az adóalap, akár a fizetendő adó a korábban megállapítotthoz és bevallotthoz képest csökken (például átalánydíjas megállapodásoknál az időszak végén megállapítják, hogy többet számláztak ki a tényleges fogyasztásnál, vagy utólag derül ki, hogy az ügylet fordított adózás alá esik, és nem kellett volna az áfa összegét áthárítani).
  •  A törvény átfogó jelleggel rögzíti, hogy minden olyan esetben utólag csökken az ügylet adóalapja, amikor a szerződés módosulása, megszűnése miatt visszatérítik az előleg, ellenérték egy részét vagy egészét (eddig tételes felsorolás volt).
  •  Az adóalany nem csak közvetlen vevője részére nyújthat az áfa rendszerében is elismert pénzbeli árengedményt, visszatérítést, hanem harmadik fél részére is. (Így például a termék gyártója akár a végső fogyasztónak közvetlenül visszatérített összeggel is csökkentheti utólag adóalapját).
  •  Exportértékesítések esetében, amennyiben az adómentesség kizárólag a 90 napos határidő túllépése miatt nem volt alkalmazható, az adózónak lehetősége lesz a fizetendő adóját csökkenteni az értékesítés után bevallott és megfizetett adó összegével, ha az értékesítéstől számított 360 napon belül a terméket mégis kiléptetik az Unió területéről.
  •  A tárgyi eszközökhöz kapcsolódó előzetesen felszámított adó korrekciójának szabályait a vagyoni értékű jogokra is kiterjesztik. Így az arányos áfalevonást végző adózóknak a jövőben például szoftverekre, ingatlanok hasznosítási, haszonélvezeti jogára, és más vagyoni értékű jogokra is alkalmazniuk kell a tárgyi eszközökre vonatkozó 5-20 éves „figyelési időszakot”. Az új szabályozás csak a 2014-től szerzett jogokra vonatkozik kötelezően – a már korábban megszerzett jogok esetében az adóalany dönthet, hogy az új szabályokat kívánja-e visszamenőlegesen alkalmazni.
  •  A jövőben nem szükséges a kibocsátás keltének feltüntetése olyan nyugtákon, amik a bennük megjelölt szolgáltatások igénybevételére is jogosítanak (pl. menetjegy).
  •  Lehetővé válik nyugta elektronikus úton történő kibocsátása, így egyszerűsödik a belépőjegyek nyugtaként való alkalmazásának lehetősége is.
  •  A fordított adózást a jogalkotó kiterjeszti olyan ingatlanhoz kapcsolódó építési-szerelési, bontási tevékenységekre, amelyeknél a hatóság általi tudomásulvétel iselegendő.
  •  A jövőben 5%-os áfa mérték lesz alkalmazandó a sertéságazat bizonyos termékértékesítéseire.

Társasági adó

  • A nyereség-minimum megállapításánál már 2013. évben növelő tételként kell figyelembe venni a magánszemély taggal szembeni kötelezettség napi átlagos állományának az adóévet megelőző adóév utolsó napján fennálló kötelezettségét meghaladó összeg 50 %-át.
  •  Változatlanul a korábbi évek negatív adóalapja időbeli korlátozás nélkül felhasználható, de csak a tárgyévi adóalap 50 %-ig. Átalakulás esetén a jogutód a jogelődnek a beolvadás adóévében keletkezett negatív adóalapjával első alkalommal a beolvadás napját magában foglaló adóévének adózás előtti eredményét csökkentheti.
  •  Új lehetőség, hogy a kkv-nak minősülő adózó a korábban még használatba nem vett szoftvertermékek felhasználási jogának bekerülési értékével is csökkentheti az adózás előtti eredményét. A kkv-k által tárgyi eszköz beszerzésére, előállítására 2014. január 1-jétől felvett hitel kamata után érvényesíthető adókedvezmény mértéke 60 százalékra emelkedik.
  • Nem jelentős összegű hiba esetén nem kell alkalmazni az önellenőrzésre vonatkozó adóalap-növelő tételt, ha azt a feltárás napját magában foglaló adóévről szóló bevallásban veszik figyelembe, feltéve, hogy a hibával érintett adóévi adóalap meghaladja a hiba összegét.
  • Meghosszabbodik a látványcsapatsport-támogatás utáni adókedvezmény igénybevételének ideje. Azt a támogatás adóévében és a támogatási naptári évét követő hatodik naptári évben záruló adóévben lehet figyelembe venni.
  • A filmalkotások és előadó-művészeti támogatásoknál is bevezetik a kiegészítő támogatás rendszerét, és a fentiekben leírtakhoz hasonlóan meghosszabbodik az adókedvezmény érvényesítésének ideje.
  •  Az éttermi szolgáltatás igénybevétele esetén a bankkártyával, hitelkártyával történő fizetés ellenében kapott nyugta elszámolható, ha azt az szja törvény szerinti reprezentációs céljából veszik igénybe.
  •  Az ingatlannal rendelkező vállalkozások meghatározásához a beszámolóban kimutatott eszközök/ingatlanok arányának kiszámítása a piaci értékek helyett könyv szerinti értékek alapján történik.
  •  A telephely definíciója kibővül a külföldi személy által megvalósított ingatlanértékesítéssel is.
  • Lehetővé vált a kapcsolt vállalkozások által saját tevékenységi körben végzett, azonban adóalappal szemben még nem érvényesített k+f-projektek közvetlen költségeinek adóalap-csökkentőként történő figyelembe vétele. Ennek feltétele, hogy a kapcsolt vállalkozás által kiállított, az adóévi k+f-projektek közvetlen költségét, illetve az ebből érvényesíthető kedvezmény összegét tartalmazó nyilatkozat álljon rendelkezésre, és a k+f-tevékenységek az adózók vállalkozási, bevételszerző tevékenységeihez kapcsolódjanak.
  • Már 10 százalékos részesedésszerzés esetén lehet élni a bejelentett részesedésre vonatkozó kedvező előírásokkal, a bejelentési határidő pedig 75 napra módosul.
  •  Azon közhasznú nonprofit szervezet, amelynek a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó éves összes bevétele eléri vagy meghaladja az éves összbevétele 60 %-át, nem alkalmazhatja a közhasznú szervezetek társasági adóalapjának megállapítására vonatkozó különleges rendelkezéseket.

Adózás rendje

  •  Bevezetésre kerül az adók egyszámlára való utalásának lehetősége. A felosztásról elektronikusan az ügyfélkapun keresztül lehet rendelkezni.
  •  A benyújtott bevallás az előírt határidő (esedékesség) előtt is önellenőrizhető, korábban erre csak a határidő letelte után volt lehetőség. Ekkor a helyesbített adó, a költségvetési támogatás az általános szabályok szerint válik esedékessé, továbbá a bevallás benyújtásának esedékessége előtt beadott önellenőrzések kapcsán önellenőrzési pótlék nem merül fel.
  •  A módosítás alapján, amikor az adóbevallásban a törvény az adózónak választási lehetőséget biztosít, az adózó kijavítás iránti kérelem útján kezdeményezheti ezen választása módosítását, kizárólag akkor, ha a módosítás az adó, adóalap, költségvetési támogatás összegét nem érinti.
  •  Az ellenőrzésekről szóló megbízólevelet az adóhatóság már elektronikusan is kézbesítheti. Továbbá az adóhatóság az ellenőrzések során a nyilvántartások vezetéséhez, a bizonylatok feldolgozásához alkalmazott szoftvereket, informatikai rendszereket, számításokat is vizsgálhatja.
  •  Felszámolási, kényszertörlési eljárással összefüggő – jogszabályban meghatározott – kötelezettségei elmulasztása esetén a volt vezető tisztségviselő, a volt végelszámoló mulasztási bírsággal sújtható.
  •  A feltöltési kötelezettséghez kapcsolódó mulasztási bírság mértéke nem változik, de nem kell a mulasztási bírság alapjába beszámítani a feltöltés esedékességének napján, valamint a mérlegfordulónapon alkalmazott árfolyamok eltéréséből adódó nyereségjellegű árfolyam-különbözetet, amennyiben az adóalapot képez.
  •  A civil szervezeteknél is létrejön az egyablakos rendszer, azaz a bírósági nyilvántartásba vétellel eleget tesznek az adóhatósági bejelentkezési kötelezettségnek is.

Illeték

  •  Az ajándékozási illetékmentességet kiterjesztik a házastársakra, illetékmentesséválik az osztalékra vonatkozó követelés elengedése, a csődegyezség keretében,valamint a felszámolási eljárásban a követelés elengedése, valamint a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés.
  • Szigorodik a gazdálkodó szervezetek közötti ingyenes eszközátadás, követeléselengedés és tartozásátvállalás ajándékozási illeték-mentességének feltétele. A mentesség nem lesz alkalmazható, ha a szerző felet olyan államban jegyezték be, amelyben a társasági adó mértéke vagy az effektív adókulcs nem éri el a 10 százalékot, vagy a részesedések értékesítéséből származó jövedelmet nem terheli a társasági adónak megfelelő, legalább 10 százalékos mértékű adó.
  •  Ugyanezen szigorítás lesz érvényes a kedvezményezett részesedéscsere, kedvezményezett átalakulás, kedvezményezett eszközátruházás keretében történő átruházás, továbbá ingatlan és belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban meglévő részesedés kapcsolt vállalkozások közötti átruházását megillető visszterhes vagyonátruházási illeték mentességével kapcsolatban is.
  •  A társasági adó-törvényhez hasonlóan módosítják a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság fogalmát. Ez alapján a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének megszerzése – függetlenül annak cégjegyzékben feltüntetett főtevékenységétől -, minden esetben visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség alá esik.
  • Egyértelművé válik az illetékkötelezettség fennállása ingatlan és gépjármű pénzügyi lízingje esetén is, ha az a futamidő végén tulajdonátszállást eredményez.

Helyi adó

  •  A helyi adótörvényt érintő változtatások többségében a telekadó és építményadó fogalom- és feltételrendszerét pontosítja, módosítja.
  •  A jogelőd nélkül kezdő vállalkozóknak az előleg megállapítása alóli mentesség a kezdés adóéve helyett az első előlegfizetési időszakra vonatkozik.
  •  Lehetővé válik, hogy a KATA alany adóévre válassza az egyszerűsített adóalapmegállapítási módszert, ezért ha valamilyen okból már nem tartja racionálisnak az ilyen módon történő adóalap-megítélést, választhatja az általános szabályok alkalmazását, míg továbbra is KATA alany marad.

Kata, kiva

  •  Katából kizárt tevékenység mára csak a Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése (TEÁOR: 6820)
  •  Kibővítették a nem főállású kisadózó fogalmát: nem minősül főállású kisadózónak az a személy sem:
  1. - akit egyidejűleg fönnálló több munkaviszony keretében foglalkoztatnak, ha e
  2. - foglalkoztatások együttes időtartama eléri a heti 36 órát,
  3. - aki más vállalkozásban főállású egyéni vagy társas vállalkozóként biztosított.
  •  Magasabb, 75 ezer forintos tételes adó megfizetésének választásával lehetőség nyílik magasabb nyugdíj- és táppénzellátásra való jogosultságot szerezni. Marad a nem főállású kisadozók után a 25.000,- Ft/hó tételes adó, illetve főállású kisadózó esetén – ha nem választja a magasabb összegű tételes adót – akkor az 50.000 Ft/hó összeg.
  •  Előtársaságok is adózhatnak kisadózó vállalkozásként.
  • Kisadózó vállalkozásnak nem csak abban az esetben kell adatot szolgáltatnia, ha az 1 millió forintot meghaladja az éves bevétele egy adott adóalanytól, hanem ha adóalanynak nem minősülő más személytől szerez 1 millió forint feletti bevételt (kivéve egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélytől). Ilyen például a külföldi vállalkozástól kapott bevétel. Az adatszolgáltatás csak a számlák alapján történik, nyugták összegét nem kell figyelembe venni.
  •  Változatlanul az adóalanyiság megszűnését eredményezi, ha a kisadózónak 100.000,- forintot meghaladó adótartozása van. Azonban változás, hogy az adószámlák együttes egyenlege alapján vizsgálják a tartozást.
  •  A kisvállalati adó (kiva) választására is egész évben lehetőség nyílik.