2012. évi adóváltozások

2011. december 20 - Bejegyezte: admin

A 2012. évre vonatkozó adózási-, számviteli jogszabályok az idei évi szabályozáshoz képest számos helyen változtak.

1. Általános forgalmi adó

  • Áfa kulcs 27 %-ra emelkedik („felülről számított áfa kulcs”: 21,26 %)
  • az új adókulcsot 2012. január 1-én vagy azt követő teljesítési időpontra vonatkozóan kell alkalmazni
Elszámolási időszak Esedékesség
(teljesítési határidő)		 Áfamérték
2011.12.31-ig 2011.12.31-ig 25%
2011.12.31-ig 2012.01.01. vagy utána 25%
2012.01.01. előtt megkezdődik, de azt követően fejeződik be 2012.01.01. után 25% (a 2012.01.01. előtti részteljesítésre)
27% (a 2012.01.01. utáni részteljesítésre)
2012.01.01. után 2011.12.31.-ig 25%
2012.01.01. után 2012.01.01. után 27%
  • pénztárgépet 2012. február 29-ig kell átállítani
  • személygépkocsi (és más közlekedési jármű) bérbevételét terhelő áfa levonhatóvá válik, azonban csak az üzleti használat arányában (útnyilvántartás!)
  • tárgyidőszaki áfa bevallásban korrigálható (nem szükséges önellenőrzés), ha tévesen magasabb ellenértéket számláztak a felek, vagy ha a fizetendő adó csökkenését nem az adóalap utólagos csökkenése okozta
  • elektronikus számlázásnál, a számlabefogadó beleegyezése szükséges (kivéve jogszabályon alapuló számlázásnál)
  • külföldről igénybe vett szolgáltatás utáni előleget is áfa-kötelezettség terheli (a fizetett előleg nem tartalmazza az áfa arányos összegét!)
  • láncértékesítés során kizárólag a közbenső szereplő bizonyíthatja, hogy nem vevői, hanem eladói minőségben történik a fuvarozás


2. Társasági adó

  • mértéke változatlanul 19%, illetve a pozitív adóalap 500 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 %
  • 2013-tól nem kerül bevezetésre az egységes 10 %-os kulcs
  • a korábbi adóévekről elhatárolt veszteséget kizárólag a tárgyévi pozitív adóalap 50 %-ig lehet felhasználni
  • az elhatárolt veszteség felhasználására további korlátozás lép érvénybe az átalakulás, illetve az adózóban közvetlen/közvetett többségi befolyásszerzés esetében
  • a reprezentáció és az üzleti ajándék a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül (az SZJA-ban adókötelessé válik!)
  • az adománynak minősülő juttatás elismert költség, ha a támogató rendelkezik a támogatott által kiállított támogatási igazolással (amely tartalmazza, hogy a támogatásban részesülő adózó adózás előtti eredménye a támogatás nélkül számítva nem negatív – közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetek esetében nem szükséges ez a kitétel)
  • plusz adóalap csökkentési lehetőség a Nemzeti Kulturális Alapnak és a Magyar Kármentő Alapnak nyújtott adomány után
  • alultőkésítéskor nem csak a kamatnak, hanem a kötelezettségekkel kapcsolatos transzferár-csökkentő tételnek a saját tőke háromszorosát meghaladó kötelezettségre jutó arányos része is növeli az adóalapot
  • megszűnik a K+F közvetlen költségei között, továbbá a szoftverfejlesztő alkalmazására tekintettel elszámolt bérköltség alapján igénybe vehető adókedvezmény
  • megszűnik a saját részvény, üzletrész visszavásárlásával kapcsolatos adóalap korrekció
  • megszűnik a külföldön megfizetett adóval kapcsolatos adóalap korrekció
  • az értékcsökkenési leírási kulcsoknál a 2. számú mellékletben meghatározott mértéknél alacsonyabb leírási kulcs is választható (nem lehet kevesebb a számvitelben elszámolt terv szerinti értékcsökkenésnél!)

3. Számviteli törvény

  • saját döntés alapján lehetővé válik minden vállalkozónak a naptári évtől eltérő üzleti év választása (kivéve: hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, biztosító intézetek)
  • a napi készpénz záró állomány maximális mértékére vonatkozó korlát az összes bevétel 10 %-a (az eddigi 2 % helyett)
  • az éves záró beszámoló könyvvizsgálata nem kötelező, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozás éves nettó árbevétele nem haladta meg a 200 millió Ft-ot, és az átlagosan foglalkoztatottak száma pedig nem volt több 50 főnél
  • devizás tételek forintértékének meghatározására alkalmazható az ÁFA törvénynek az adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírása szerinti árfolyam is (számviteli politika módosítás!)
  • kötelező a leltárba kerülő adatok valódiságát egyeztetéssel évente ellenőrizni, és aki folyamatos mennyiségi nyilvántartást évközben vezet, az köteles háromévente egy alkalommal tételes mennyiségi leltárfelvételre is (aki nem vezet mennyiségei nyilvántartást, annak évente kell változatlanul leltározni)
  • az iratmegőrzési kötelezettség 10 évről 8 évre csökken (beszámoló, üzleti jelentés, leltár, egyéb számviteli nyilvántartás, bizonylatok)
  • terven felüli értékcsökkenés számolható el az alapítás-átszervezés aktivált értéke és a beruházások után is
  • konszolidálásba bevont vállalkozások készíthetnek egyszerűsített éves beszámolót

4. Gazdasági társaságokról szóló törvény (adózási vonatkozás)

  • az osztalékelőleg a mérleg fordulónapját követő 6 hónapon belül az éves beszámoló alapján is fizethető
  • illetve közbenső mérleg esetén az abban foglaltakat a közbenső mérleg fordulónapját követő 6 hónapon belül figyelembe lehet venni az osztalékelőleg-fizetéshez

5. Személyi jövedelemadó

  • a 16 %-os adókulcs változatlan marad
  • nem kell a szuperbruttó adóalapot alkalmazni (a bruttó adóalapot 27 %-kal megnövelni) a jövedelem 2.424.000 Ft-ot meg nem haladó része után
  • megszűnik az adójóváírás
  • családi kedvezmény összege nem változik, de aki jogosult családi pótlékra, az igénybe veheti
  • kifizetőnek adóelőleget kell levonnia a magánszemélytől akkor is, ha adószámmal rendelkezik
  • a reprezentáció és az üzleti ajándék után (1,19-szeres értékre vetítve) 16 % szja-t és 27 % eho-t kell megfizetni
  • újból meghatározásra került a cafeteria-keret: 500.000 Ft-ig nyújtható (1,19 adóalap után 16 % SZJA, 10 % eho)
    • bevezetésre került az Erzsébet-utalvány: 5.000 Ft/hó (hideg étkezési utalvány helyett) értékben adható béren kívüli juttatásként (üzemi konyha esetén melegétkeztetés: 12.500 Ft/hó)
    • a SZÉP kártya három alszámlából áll: szálláshely alszámla 225 eFt, vendéglátás alszámla 150 eFt, szabadidő alszámla 75 eFt
    • üdülési csekk megszűnt (2011. október 1.)
    • a rekreációs jellegű szolgáltatások kikerülnek az egészségpénztár által finanszírozható szolgáltatások köréből (SZÉP kártyán keresztül adható)
  • internet-használat nem minősül béren kívüli juttatásnak
  • a végtörlesztéshez a munkáltató adhat 7,5 millió Ft-ig adómentes támogatást a munkavállalónak (közvetlenül a banknak kell átutalni)
  • ismét igazolás nélkül elszámolható a külföldi kiküldetéssel kapcsolatban megszerzett bevétel 30 %-a, de legfeljebb napi 15 euro
  • ha az ingó vagyontárgy átruházásából származó bevétel a 600 eFt-ot, vagy az abból megállapított összes jövedelem a 200 eFt-ot nem haladja meg, nem kell bevallani

6. Társadalombiztosítás – szociális hozzájárulási adó

  • a járulék fogalma leszűkült, megszűnik a társadalombiztosítási járulék
  • bevezetésre kerül a szociális hozzájárulási adó
    • mértéke: 27 %
    • alapja: szuperbruttó nélküli jövedelem (kivételek vannak!)
  • egyéni járulék: 10 % nyugdíjjárulék (magánnyugdíjpénztári tag 10 % tagdíj), 8,5 % egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék
  • járulékfizetési felső határ 7.942.200 Ft, napi 21.700 Ft (ha a ktg.vetési tv-ben nem módosítják)
  • társas vállalkozó fogalma definiálásra került, nyugdíjjárulék alapja havonta a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta a minimálbér másfélszerese, megszűnik a többes jogviszonyra való tekintettel nyújtott pénzbeli egészségbiztosítási járulék alóli mentesség
  • egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6.390 Ft (ha a ktg.vetési tv-ben nem módosítják)
  • béren kívüli juttatás (Szja tv. 71. §) adóalapként meghatározott összege után a kifizetőt 10 % eho terheli
  • a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes juttatások (Szja tv. 70. §) adóalapként meghatározott összege után 27 % eho terheli

7. Adózás rendje

  • új cégbejegyzésre kötelezett társaságok adószámának kiadása előtt az adóhatóság köteles lefolytatni az adóregisztrációs eljárást
    • megtagadhatja az adószám kiadását, ha a társaság vezető tisztségviselője, tagja nem felel meg a törvény által előírt kritériumoknak (adótartozás, adókülönbözet, korábbi társaság adószámának törlése…)
    • vannak kimentési okok
    • fokozott adóhatósági felügyelet alá kerülhet a társaság
  • tartós feltételes adó megállapítás: mely alapján hozott határozat illetéket és társasági adót érintő részei jövőbeli jogszabályváltozásra tekintet nélkül 3 éves időtartamra alkalmazható
  • bizonytalan adójogi helyzet bejelentése: jogszerű bejelentés alapján az adózó mentesül a téves jogértelmezés miatt keletkezett adóhiány után az adóbírság megfizetése alól, csak a késedelmi pótlék fizetésére kötelezhető (eljárás díjköteles, ellenjegyzés szükséges)
  • megszűnik az ellenőrzésről szóló előzetes értesítés, az ellenőrzés a megbízólevél kézbesítésével, átadásával kezdődik
  • új ellenőrzés típus: egyes gazdasági események valódiságának ellenőrzése, mely során az adóhatóság más adózó adókötelezettségének ellenőrzése során ellenőrzi a gazdasági esemény valódiságát
  • nem kapcsolt vállalkozások közötti készpénzfizetést akkor kell bejelenteni, ha annak értéke a 2 millió Ft-ot meghaladja
  • bírságtételek változtak:
    • adóbírság mértéke: fő szabály szerint az adóhiány 50 %-a, de szándékosság esetén annak 200 %-a is lehet
    • beszámoló letétbe helyezése és közzétételére vonatkozó kötelezettség nem teljesítése esetén 500-1 millió Ft mulasztási bírság szabható ki (végső szankció változatlanul adószám törlése)
    • iratmegőrzési kötelezettség megsértése: 1 millió Ft mulasztási bírság
    • számla-nyugta hiány esetén 200-500 eFt hiányzó bizonylatonként
    • transzferár nyilvántartásokkal kapcsolatos mulasztások esetén 2-4 millió Ft-os mulasztási bírság
  • munkaerő kölcsönzés esetén a kölcsönvevőnek is be kell jelentenie a munkavállaló adatait az adóhatóságnak
  • be kell jelenteni a külföldről Magyarországra kiküldött külföldi munkavállalót (a 183 napos szabály él)
  • angol, német, francia nyelvű dokumentációk mentesülnek a szakfordítási kötelezettség alól
  • bizonylat megőrzési kötelezettség vonatkozik az elektronikus úton előállított hiteles másolatokra is

8. Egyéb változások

Szakképzési hozzájárulás:

  • alapja: a szociális hozzájárulási adó alapja
  • mértéke: 1,5 %
  • saját munkavállalók képzési költségei a szakképzési hozzájárulás terhére nem számolhatók el

Rehabilitációs hozzájárulás

  • legalább 25 főt foglalkoztató cégekre vonatkozik (eddig 20 fő volt)

Innovációs járulék:

  • megszűnnek a bruttó kötelezettséget csökkentő tételek, tehát nem lesz levonható a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztés, illetve bizonyos kutatóhelyekről megrendelt K+F tevékenységek költségei

EVA

  • bevételi felső határ: 30 millió Ft
  • adó mértéke: 37 %

Cégautóadó

  • adó mértéke: a motor teljesítményétől és a környezetvédelmi besorolásától függ
  • összege: 7.700 Ft/hó-44.000 Ft/hó
Motorteljesítmény (kW) Környezetvédelmi osztály-jelzés
0-4 6-10 5, 14-15
0-50 16.500,-Ft 8.800,-Ft 7.700,-Ft
51-90 22.000,-Ft 11.000,-Ft 8.800,-Ft
91-120 33.000,-Ft 22.000,-Ft 11.000,-Ft
120 felett 44.000,-Ft 33.000,-Ft 22.000,-Ft

Helyi adók

  • kommunális adó felső határa 17.000 Ft
  • önállós soron kell bemutatni az iparűzési adóbevallásnál az alvállalkozói teljesítmények értékét (eddig a közvetített szolgáltatások fogalmába sorolta)